A regény hátteréről

„A regény a görög-római mitikus hagyományon valamint valós történelmi eseményeken, adatokon nyugszik.

A történet helyszínei a valóságban is léteznek.

A szereplők a fantázia termékei, valós személyekkel való bármiféle hasonlóságuk csupán a véletlen műve lehet.”

A regényben bemutatott történelmi részek a valóságnak megfelelőek.

A mítoszon túl valós, hogy Sulla idejében leégett a Iuppiter Optimus Maximus templom, Róma állami levéltára és benne az állami dokumentumként féltve őrzött Sibylla tekercsek. Tudjuk, hogy Augustus a lehetséges másolatokat újra összegyűjttette, és a tekercseket a palatinusi Apollón templomban helyezte el, hiszen a Sibylla Apollón isten papnője volt.

A forrásokból és a fennmaradt képi anyagokból, festményekből az is jól kiolvasható, hogy Augustushoz kötik a tiburi Sibylla tevékenységét, a vele egy időben élő, de a tiburi Sibyllánál jóval idősebb cumae-i Sibyllához pedig a Ludi Saeculares, a Százados Játékok koncepciójának megalkotását. Az is valós, hogy az V. században Stilicho teljesen tudatosan gyújtotta fel a Sybilla tekercsek gyűjteményét, amelyekről ettől kezdve már semmit sem tudunk.

Valósak a regény helyszínei is:

Erythrai (Törökország), ahol a monda szerint a Sibylla az i.e. 19. században megszületett.

Cumae (Olaszország), ahol ma is látható a sziklafalba vájt orákulum, és nem messze tőle az Avernus tó, ahol a rómaiak szerint az Alvilág bejárata volt.

Tibur, ahol a tiburi Sibylla élt, és ahol a szentélye ma is látható, 30 kilométerre Rómától (ma Tivoli).

Aphrodisias, amely egy gyönyörű, szépen helyreállított romváros Törökországban, ez volt a Julius család magánbirtoka, mivel Aphrodite istennő a család mitikus ősanyja.

Tunézia ókori római romvárosai, Thuburbo Maius és Dougga is valóságos helyek, többek között itt telepítette le Augustus a hozzá hűséges veterán katonákat.

Létezett az Ad Speculum nevű római erőd is, mint egy erődítmény rendszer része, amelyet a Tapaca-Theveste, azaz a mai Gabes-Tabessa kereskedelmi útvonal ellenőrzésére hoztak létre.


Valósak a regény modern korban játszódó eseményei is:

A regény központi eleme az 1969-es tunéziai nagy áradás, amely Chebika, Tamerza, Mides berber falvait is elsodorta.

A videótárban megtekinthető még az Arnónak a regényben megemlített 1966-os áradása és a  2011-es liguriai özönvíz, (Cinqueterre) illetve hiteles Giorgio Napolitano ennek kapcsán tett nyilatkozata is, valamint az összes történelmi és hidrogeológiai cikk és tanulmány, amelyre a regényben hivatkoztam.